1. Rövid fejlődéstörténet
A műanyagipar Bangladesben az 1960-as években indult. A ruhagyártással és a bőriparral összehasonlítva a fejlődés története viszonylag rövid. Banglades elmúlt években tapasztalt gyors gazdasági növekedésével a műanyagipar fontos iparággá vált. A bangladesi műanyagipar rövid fejlődéstörténete a következő:
1960-as évek: A kezdeti szakaszban mesterséges formákat használtak elsősorban játékok, karkötők, képkeretek és egyéb apró termékek előállításához, valamint gyártottak műanyag alkatrészeket is a jutaipar számára;
1970-es évek: automatizált gépekkel kezdték használni műanyag edények, tányérok és egyéb háztartási termékek gyártását;
1980-as évek: Filmfúvó gépekkel kezdték használni műanyag zacskók és egyéb termékek gyártását.
1990-es évek: megkezdte műanyag fogasok és egyéb kiegészítők gyártását exportruhákhoz;
A 21. század eleje: megkezdte az öntött műanyag székek, asztalok stb. Gyártását. Banglades helyi területein műanyag hulladék újrahasznosításához porlasztókat, extrudereket és pelletizátorokat kezdtek gyártani.
2. Az ipar fejlődésének jelenlegi állása
(1) Az alapvető iparágak áttekintése.
A bangladesi műanyagipar belföldi piaca mintegy 950 millió USD, több mint 5000 gyártó céggel, főleg kis- és középvállalkozásokkal, főleg olyan városok perifériáján, mint Dhaka és Chittagong, amelyek több mint 1,2 millió közvetlen és közvetett munkahelyet biztosítanak. Több mint 2500 műanyag termék létezik, de az ipar általános műszaki színvonala nem magas. Jelenleg a legtöbb Bangladesben használt háztartási műanyagot és csomagolóanyagot helyben gyártják. Az egy főre eső műanyag-fogyasztás Bangladesben csak 5 kg, ami jóval alacsonyabb, mint a globális átlag 80 kg-os fogyasztás. 2005 és 2014 között Banglades műanyagiparának átlagos éves növekedési üteme meghaladta a 18% -ot. Az Egyesült Nemzetek Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági és Szociális Bizottságának (UNESCAP) 2012. évi tanulmánya azt jósolta, hogy Banglades műanyagiparának kibocsátási értéke 2020-ban elérheti a 4 milliárd USD-t. Mint munkaigényes ipar, a bangladesi kormány elismerte a a műanyagipar piacfejlesztési potenciálja, és kiemelt iparágként foglalta el a „2016-os nemzeti iparpolitikában” és a „2015–2018-as exportpolitikában”. Banglades 7. ötéves terve szerint Banglades műanyagipara tovább gazdagítja az exporttermékek sokféleségét, és erőteljes terméktámogatást nyújt Banglades textil- és könnyűiparának fejlődéséhez.
(2) Ipari importpiac.
A bangladesi műanyagipar szinte minden gépét és berendezését külföldről importálják. Közülük az alacsony és közepes kategóriájú termékek gyártói főként Indiából, Kínából és Thaiföldről, a csúcskategóriás termékek gyártói pedig elsősorban Tajvanról, Japánból, Európából és az Egyesült Államokból importálnak. A műanyaggyártó formák hazai termelékenysége csak körülbelül 10%. Ezenkívül a bangladesi műanyagipar alapvetően a műanyaghulladék behozatalára és újrahasznosítására támaszkodik. Az importált nyersanyagok főként polietilént (PE), polivinil-kloridot (PVC), polipropilént (PP) és polietilén-tereftalátot (PET) tartalmaznak. És a polisztirol (PS), amely a világ műanyagtermékeinek importjának 0,26% -át teszi ki, a világ 59. helyét foglalja el. Kína, Szaúd-Arábia, Tajvan, Dél-Korea és Thaiföld az öt fő nyersanyag-piac, amely Banglades teljes műanyag-alapanyag-importjának 65,9% -át adja.
(3) Ipari export.
Jelenleg Banglades műanyag exportja a 89. helyen áll a világon, és még nem vált a műanyag termékek jelentős exportőreivé. A 2016–2017-es pénzügyi évben mintegy 300 bangladesi gyártó exportált műanyagtermékeket, közvetlen exportértéke megközelítőleg 117 millió USD volt, ami több mint 1% -kal járult hozzá Banglades GDP-jéhez. Ezenkívül számos közvetett műanyag terméket exportálnak, például ruházati kiegészítőket, poliészter paneleket, csomagolóanyagokat stb. Országok és régiók, például Lengyelország, Kína, India, Belgium, Franciaország, Németország, Kanada, Spanyolország, Ausztrália, Japán , Új-Zéland, Hollandia, Olaszország, Egyesült Arab Emírségek, Malajzia és Hong Kong a bangladesi műanyag termékek fő exportcélja. Az öt fő exportpiac, nevezetesen Kína, az Egyesült Államok, India, Németország és Belgium adja Banglades teljes műanyagexportjának mintegy 73% -át.
(4) Műanyag hulladék újrafeldolgozása.
A bangladesi műanyaghulladék-újrafeldolgozó ipar főként a főváros Dhaka köré koncentrálódik. Mintegy 300 hulladék-újrahasznosítással foglalkozó vállalat dolgozik, több mint 25 000 alkalmazott dolgozik, és körülbelül 140 tonna műanyag hulladékot dolgoznak fel naponta. A műanyag hulladék újrahasznosítása Banglades műanyagiparának fontos részévé vált.
3. A fő kihívások
(1) A műanyag termékek minőségét tovább kell javítani.
Banglades műanyaggyártó vállalkozásainak 98% -a kis- és középvállalkozás. Legtöbbjük importált módosított mechanikus berendezéseket és helyben gyártott kézi berendezéseket használ. Nehéz csúcskategóriás berendezéseket vásárolni magas automatizáltsággal és kifinomult kivitelezéssel saját forrásból, ami Banglades műanyagtermékeinek általános minőségét eredményezi. Nem magas, nem erős nemzetközi versenyképesség.
(2) A műanyag termékek minőségi előírásait egységesíteni kell.
Az egyes termékekre vonatkozó minőségi előírások hiánya szintén fontos tényező, amely korlátozza a bangladesi műanyagipar fejlődését. Jelenleg a Bangladesi Szabványügyi és Vizsgálati Intézet (BSTI) túl sokáig tart a műanyag termékekre vonatkozó minőségi előírások megfogalmazásakor, és nehéz megállapodást kötni a gyártókkal arról, hogy az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala vagy a Nemzetközi Codex Alimentarius Bizottság alkalmazzák-e. CODEX szabvány az élelmiszeripari műanyag termékek szabványaira. A BSTI-nek a lehető leghamarabb egységesítenie kell a vonatkozó műanyagtermék-szabványokat, frissítenie kell a kiadott 26 típusú műanyagtermék-szabványt, és több műanyagtermék-szabványt kell megfogalmaznia a bangladesi és az export célországok tanúsítási szabványai alapján, hogy biztosítsa a magas színvonalú termékek előállítását. minőségi műanyagok, amelyek megfelelnek a nemzetközi előírásoknak. Termékek a Meng Plastics termékek nemzetközi versenyképességének javítására.
(3) A műanyaghulladék-újrafeldolgozó ipar irányítását tovább kell erősíteni.
Banglades infrastruktúrája viszonylag elmaradott, és a hulladék-, szennyvíz- és vegyszer-újrahasznosítási rendszert még nem sikerült kialakítani. A jelentések szerint évente legalább 300 000 tonna műanyaghulladék kerül Bangladesbe a folyókba és vizes élőhelyekbe, ami komoly veszélyt jelent az ökológiai környezetre. 2002 óta a kormány betiltotta a polietilén zacskók használatát, és a papírzacskók, szövetzacskók és jutatáskák használata kezdett növekedni, de a tilalom hatása nem volt nyilvánvaló. A műanyagtermelés és a műanyaghulladék újrafeldolgozásának jobb egyensúlyának megteremtése és a műanyaghulladék bangladesi ökológiára és lakókörnyezetre gyakorolt káros hatásainak csökkentése problémát jelent, amelyet a bangladesi kormánynak megfelelően kezelnie kell.
(4) A műanyagiparban dolgozók műszaki színvonalát tovább kell javítani.
Az elmúlt években a bangladesi kormány különféle intézkedéseket tett munkavállalói szakmai képességeinek javítása érdekében. Például a bangladesi műanyagtermék-gyártók és exportőrök szövetsége a bangladesi műanyagipari és technológiai intézet (BIPET) létrehozását kezdeményezte a bangladesi műanyagipar dolgozóinak műszaki színvonalának javítása érdekében, célzott szakmai és technikai tanfolyamok révén. De összességében elmondható, hogy a bangladesi műanyagipar dolgozóinak technikai színvonala nem magas. A bangladesi kormánynak tovább kell növelnie a képzést, és ugyanakkor meg kell erősítenie a műszaki cserét és a kapacitásépítést olyan nagy műanyagtermelő országokkal, mint Kína és India, hogy javítsa a bangladesi műanyagipar általános műszaki színvonalát. .
(5) A politikai támogatást tovább kell növelni.
A kormány politikai támogatását tekintve Banglades műanyagipara messze elmarad a ruhagyártó ipar mögött. Például a bangladesi vámhatóság évente ellenőrzi a műanyaggyártók engedélyét, míg a ruhagyártókat háromévente egyszer. A műanyagipar társasági adója a normál kulcs, azaz 25% a tőzsdén jegyzett társaságoknál és 35% a tőzsdén nem jegyzett társaságoknál. A ruhagyártó iparűzési adó 12%; a műanyag termékekre alapvetően nincs export-visszatérítés; a bangladesi Export Fejlesztési Alapra (EDF) a műanyaggyártó vállalkozások számára benyújtott kérelem felső határa 1 millió dollár, a ruhagyártó pedig 25 millió dollár. A bangladesi műanyagipar erőteljes fejlődésének további előmozdítása érdekében különösen kritikus fontosságú lesz a kormányzati szervek, például a bangladesi kereskedelmi és ipari minisztérium további politikai támogatása.
